Szél nélkül semeddig: Vitorlázás

Rajt:

Nincs sehol megírva, hogyan is kell életünk első vitorlás élményére felkészülni, csupán néhány alapvető dolgot lehet tudni, mint például,hogy mit vigyünk magunkkal, mit viseljünk, mire számítsunk, de a vitorlázás nyújtotta különleges élményt, vagy éppen a végtelen víz adta szabadságérzetet csak testközelből, a fedélzetre lépve lehet megtapasztalni. Lehetőségem adódott, hogy egy álló nap alatt pár kört hajózzak a magyar tengeren Méder Áron, a világhíres magyar földkerülő vitorlázó kapitánysága alatt, a lelkes legénység egyik matrózaként.


Impressziók:

A balatonalmádi kikötőbe reggel érkezünk: a helyszínen régebbi épületrészek fogadnak, a parton itt-ott ladikokkal, a kikötőben kifutásra váró vagy éppen pihenő vitorlásokkal. Méder Áron kapitány még a kikötő előtti köszönt, és leültet bennünket. Kis beszélgetést követően elkezd beavatni bennünket a vitorlázás rejtelmeibe, egész konkrétan abba,hogy mi is fog történni az elkövetkezendő pár órában– eközben mintegy mellékesen konstatálja, hogy majdhogynem szélcsend van. „Békét és szelet!” – zárja Áron az eligazítást emblematikus mondatával, majd mindannyian kíváncsian indulunk el a vitorlásunkhoz.

Miután a fedélzetre lépünk,egyből megtudjuk, mi hol található, mire való,  és megkapjuk a biztonsági oktatást is. Friss matrózként máris glédába állunk mind a négyen: én az orrkötéltől (a hajót a parthoz tartó kötél) szabadítom meg magunkat, míg a többiek is elfoglalják a saját posztjaikat.

Elindulunk, vigyázva arra, hogy lehetőleg ne menjünk neki semminek: vitorlák kiengedve, tolatunk, fordulunk, manőverezünk. A rövid kifutás erejéig tudjuk csak használni a vitorlásunk motorját - eddig engedi a vízi Cobra 11 a környezetvédelmi szabályok miatt -, majd pár száz méter után kizárólag a szélre leszünk hagyatkozva.

Szőke a kormányos
Már most kezd megborulni a „Baj van a részeg tengerésszel” szöveg, hiszen szolgálat közben tilos a hajón alkoholt inni, ám ha minden kötél szakad, a kapitánynak akkor is ki kell maradnia a buliból.
A sikeres kihajózást követően figyelnünk kell a vízen látható szélcsíkokra, ezek alapján tudjuk kormányozni a vitorlást: itt jönnek képbe olyan fogalmak, mint fél szél, negyed szél. A szélirányt egy „professzionális” eszközzel, az árboc mellé, a vantnira (állókötél) felszerelt cérnával tudjuk követni.

A vitorlázás nemcsak sport, hanem mozgások találkozása, hiszen a hajóról a vízbe ugorva úszhatunk, búvárkodhatunk, kihasználhatjuk a víz összes előnyét.



A szorító nyolcas csomó megtanulása és a szélirány fürkészése közben Áron felvágás nélkül mesél tenger közeli élményeiről, a három év alatt megélt kalandjairól és arról is, hogy gyakorlatilag megvalósította a saját és a világon lévő összes vitorlázó nagy álmát a Föld megkerülésével.

Beszélgetésünk közben sem vonja el semmi a figyelmét, ha szükséges, az éppen aktuális kormányosnak mindig megadja a képzeletbeli koordinátákat, hogy az könnyebben tudjon irányt tartani. Tudniillik, a fordulás és az iránytartás az alapvető megtanulandók közé tartozik, bizony! A fordulás roppant egyszerű: a góré, azaz a kormányos jelez: „Fordulásra felkészülni!”, a mancsaftok válasza pedig ekkor: „Felkészültünk!” (ha tényleg felkészültek). Ezután irányváltás következik a „Fordulás!” vezényszóra, miközben a fock-shotot áthúzzuk a másik oldalra.



Az alsó árbocot BUM-nak hívjuk. Biztos láttál már olyan filmet, ahol a vitorlás hajón állva az egyik utast fejbe vágta az árboc, na ez volt az, ugye, hogy tudod?!
Áron alkalmanként hagyja, hogy magunk érvényesüljünk, ilyenkor nem szól semmit, de ha  valamit nem jól csinálnánk, akkor sem kapunk körmöst tőle, jó tanár.

Két fordulás vagy szélkereső „játék” közben olykor égetően tűz a Nap, majd egyszer csak – nem viccelek! – elkezd szakadni a fejünk fölött lévő gomolyfelhőből az eső, majd pár perc múlva újra kisüt a Nap. Ilyen van? Kezd  bennem letisztulni, hogy milyen az, ha az ember még oly minimálisan is, de ki van szolgáltatva a természeti erőknek.


Két szó jut eszembe a vitorlázásról: nyugalom és szabadság. Vannak extrém sportok, amelyekre rá lehet pikk-pakk kattanni, nemcsak a mozgás öröme, hanem a velejáró izgalmak és az általa kiváltott érzések miatt.

Pár órás körözésünk végéhez közeledünk, még vár ránk (illetve rám) egy sikeres parkolás, a vitorlás kikötése, az árbocok összeszerelése. Ezzel sem volt probléma…

Ami fontos:

Naptej, naptej, naptej: feltétlenül vigyél! Szükséged lesz szendvicsre, vízre is, valamint törölközőre és fürdőruhára, ha úsznál egyet a Balatonban vagy a tengerben. Nem ördöngösség, bárki könnyen megtanulhat egy vitorlást irányítani, ha odafigyel és érdekli a téma, persze az is egy opció, ha valaki csak utazni szeretne. Visszafele beparkoltam a vitorlással és ez nagyon király érzés volt! :) Áron kiváló tanár és közvetlen ember, érdemes menni vele egy kört!

Hol? Ocean Sailing SE / induló és érkező kikötő: Balatonalmádi
Elérhetőségek: meder.hu, 06 20 273 84 23 / mederaron@gmail.com és aron@meder.hu
Mennyibe kerül? Egy alkalmas kipróbálás Decathlon kártyával 5990 Ft, anélkül 10.000 Ft
Mit vigyél? Naptejet, napszemüveget, sapkát, esőkabátot, ételt, italt, időjárástól függően fürdőruhát, törölközőt és viselj sportcipőt

Pontozás
"Edző": 10/10
Helyszín: 10/10 (a Balaton)
Férfi/nő arány: 50% - 50% (nálunk így volt)

Fotó: Láposi Dávid

0 megjegyzés :

PARTNEREK: