Tél, Eplény, ragyogó napsütés és a hajam még mindig tart…

Úgy kezdődött a történetünk, hogy három jótét lélek elindult, hogy kipróbálja a hó-roller-bicikli-szánkó-deszka akármit, ami Snowscoot névre hallgat, és amit tőlünk nyugatabbra már nagyon is jól ismernek. Akkora szerencsém van, hogy az elsők között tesztelhetem ezt az eszközt itt Magyarországon!

A bevezető gyakorlás után bátorságomat fitogtatva a dombokon összes sí tudásomat és merészségemet összeszedve fél-driftelek, olykor elvágódok, majd esve bár, de törve nem, tovább siklok. Kicsit ijedten konstatálom, hogy a jégen szivatósabb a csúszkálás, kis sasként kapaszkodom a kormány markolatába, amibe még a váll-és a lapockaizmaim is „beledurrannak”.

Az élmény mindenért kárpótol. Mint amikor kis tacskó koromban tanulgattam az egyensúlyozást a sílécen, eleinte hóekével jártam-keltem, de amint megjött a bátorságom már tudtam haladni. Itt ez egy fokkal nehezebb, de sikerül elérni, amellett is, hogy kérdőjel formájú pupillákkal néznek rám az emberek a pályán, miközben siklom, élvezem a természet és a sport adta szuper egyveleget!

Pontozás:
Minden 10/10, kivéve az edző, mert ő 11/10!
Hogy milyen eszköz is pontosan, hogyan vettem a havas terepet és te ki merd-e próbálni ezt az extrém sportot, megtudhatod a videóból?! (Naná, hogy naná!)

A erről készült videó megnézéséhez kattints a mondatra! Woohooo!

Fotó és videó: Láposi Dávid

tovább olvasom →

Az off road-ról elsőre mindenkinek más juthat az eszébe.  A magam részéről általában az ehhez kötődő somogybabodi fesztivál-féle sárban dagonyázásra, az ott lévő futamokkal és három napig nem fürdésre asszociálok. Engem az a megtiszteltetés ért, hogy kora ősszel a Trial off road EB bajnok Magyar Szilárddal volt szerencsém egy (vagyis több) kört menni egy Veszprémhez közeli bányában. Videó is készült…

Videó: Láposi Dávid tovább olvasom →

Rajt: 

Pár éve már kipróbáltam ezt a sportot, de akkor csak egy nagyon alap gyorstalpalót kaptam egy siófoki rendezvény keretein belül, annyi instrukcióval, hogy álljak rá a deszkára, húzzam fel a vitorlát és kapjam el a szelet. Meglepő módon már akkor is jól sikerült. Nemrégiben összefutottam egy ismerősömmel, akinek meséltem a blogomról és egyből az agárdi SURF CORE-t ajánlotta a windsurf kipróbálására – nem kellett kétszer mondani, amint az időm engedte, már mentem is a Velencei-tóhoz.

Impressziók:

Ciki vagy sem, eddig inkább a Balatont preferáltam, így nemcsak az igazi szörfözésre került először sor, hanem az első velencei-tavas élményeim is ekkor keletkeztek. Az agárdi szabadstrandon már lobogtatja a szél a zászlókat, ami jó jel, hiszen akkor tudok szörfözni. A nap tűz ránk, a fürdőruha már beizzítva, a víz hőmérséklete kellemesen hűvös érzést kölcsönöz.

A rövid bemutatkozást követően bele is csapunk a lecsóba: kezdésnek Pénzes Tamara, az oktató elmagyarázza mi, merre, hány méter. Kétórás, alapos oktatást kapok, ebből egy órát a szárazföldön töltünk, az elméleti dolgok után már „szimulálom” is a szörfözést, azaz megtanulom, hogyan kezeljem a vitorlát, és igyekszem megjegyezni a helyes kar - és lábtechnikákat.

Tami elmagyarázza mi is az a szélóra

Közben azért egy szélóra is előkerül: így derül ki számomra, honnan állapíthatom meg a szél irányát, mi a fél – és a negyed szél, illetve nekem merre kell majd a vízben fordulnom ahhoz, hogy haladjak. Mindezek ismeretében – még mindig a szárazföldön vagyok – egyre durvábban hangzik, hogy nemsokára bemegyek a vízbe és ezeket mind egyedül fogom ott csinálni egy oktatóval, aki csupán azokat a (fordulási) vezényszavakat fogja nekem mondani, mint hogy „Ejts!” vagy „Élesedj!”. A mélyebb részletekbe most nem mennék bele, de érdemes kipróbálni ezt a sportot, és akkor egy alapos oktatás keretén belül Te is teljes rálátást kaphatsz a windsurf-re, a deszka részeire és a helyes technikákra. :)

Na de vissza a valóságba, vagyis a vízbe! Végre eljött az idő, a fotósom kis vitorlája és az én szörföm is készen állnak.
A vitorlát visszük be először a vízbe, hiszen fordított esetben a deszka könnyen elsodródhatna. Kedves segítőim ezeket most megcsinálják helyettem, sőt,még rögzítik is a két különálló részt egymáshoz (a részt, ami összeköti őket, gyöknek hívjuk). Apropó, az is fontos ám, hogy a deszkákat literben mérjük, tehát minél nagyobb a deszka, annál stabilabb. Én egy 220 literessel fogom szelni a tavat.

Na és igen, itt vagyok, benn a vízben. Először próbálkozom azzal, hogy megálljak a deszkámon…majd a vitorla megemelése, megtartása és a helyesnek vélt póz felvétele után egyszer csak a vízbe huppanok. Nem baj, ismét és megint!

A második után azt veszem észre, hogy siklok a vízen, az oktató mondja, hogy mit csináljak, mégsem borulok fel egészen a végéig. Hölgyeim és Uraim, hihetetlen, de innentől kezdve csak a király feeling és a sunshine, beach érzés kerít hatalmába. A még mindig tűző nap sugarai mindenhol érik a testemet – ahol nem takar a mentőmellény –, ezért nem is fázom.

Mögöttem a segítőm jön, aki szörfözés közben instruál

Milyen érzés szörfözni? Leírhatatlan. Az eddigi egyik legnagyobb sikerélményemet élem át. A víz csobogása, a szél suhogása, és az, hogy az elemeket, amelyek hatnak rám, akár csak egy kis időre is „uralom”, na, az a felemelő! Az adrenalin és a nyugalom keveredésének közepette nem is veszem észre, hogy eltelt az egy óra. Nincs mese, menni kell, a végén már csak pár apró dolog van hátra: minél közelebb kell kerülni a parthoz, majd a szörfdeszkáról le kell szerelni a vitorlát, ezt követően az egész hóbelebanccal kiúszni a partra…

Olykor hátra is tekintek...

Ami fontos:

Nagyon kedves, segítőkész oktatóktól kaptam alapos kiképzést, sokszor kiderült már számomra, hogy legtöbbször ez a lelke a sikerélmény megalapozásának és annak, hogy magabiztosabban álljak hozzá egy adott sporthoz. Az izomláz, hát igen…a karom és a lapockám szerintem az áprilisi rúdtánc próbám óta nem volt ennyire bedurranva másnap. Gondolj bele, ha nagyon fúja  szél, nem elég, hogy a vitorlát felhúzd, hanem még a szél erejével is meg kell küzdened, azután pedig arra kell koncentrálnod, hogy megtartsd magad. Ha fáznál, akkor tudnak adni neoprén ruhát.

Hol? SURF CORE Szörfbázis, Agárd szabadstrand
Mennyibe kerül? http://www.surfcore.hu/szolgaltatasok
Mit vigyél? fürdőruha, víz, törölköző, naptej
Korosztály: 7-90 év

Pontozás:
Kínzó faktor:  8/10
Ennyire formál:  9/10
Edző:  11/10
Helyszín:  10/10
Ennyire fáj másnap mindened: 9/10

Fotó: Láposi Dávid

tovább olvasom →

Rajt:

Sokszor hallani, hogy be vagyunk szűkösödve a saját kis világunkba, ám olykor elég egy kis dolog is, hogy kimozdítson minket onnan, és új szemszögből lássuk – akár csak egy darabig – az életet. Szerintem nem vagyok/voltam egyedül azzal a kívánsággal, hogy egyszer fejvesztve ugorjak ki egy repülőgépből – persze tandemmel. Íme egy újabb sport, amit kihúzhattam a (bakancs)listámról!

Impressziók:

A Börgöndi repülőtér felé kacskaringós, kihalt, autógumikkal és susnyással megspékelt földutakon megyek, míg nem a hosszú út végén egy zsákutcába, azaz a reptérbe botlok. Az utolsó kanyar után, mikor megpillantom a hangárt, egyből izgatott leszek. Odaérve szokatlan sürgés-forgás és lazaság fogad, az iroda nem olyan, mint egy hagyományos konditeremé…

Már elsőre belefutok – tudtomon kívül –  Péterbe, akivel majd össze leszek kapcsolva az ugrás erejéig. Formalitás, papírok, miegymás, egyszer csak már egy piros nadrág és heveder van rajtam - az öltözést egy kis felkészítés követi.

Mikor mindkét tandempár a helyén van, elindulunk a Cessna 182-es típusú,pörgős, turbódiesel-es repülőnkkel az ég felé…mi leszünk a második ugrók. A repülés több időt vesz igénybe, mint az 50 másodperces zuhanás. Repkedés közben – magamat is meglepve – csöndben és eleinte nyugodtan szemlélem a tájat a gép gyomrából, gyönyörködöm a Velencei-tó és – a pára miatt nehezebben kivehető–Balatonban.

Eljött az idő, 4000 méteres magasságban vagyunk, ugrani kell! Felveszem a szemüveget, felkészülök, majd mire odanézek, az ajtó nyitva van és a másik pár már kiugrott. Rajtunk a sor.

Amikor a friss levegő megcsapja az arcomat, máris hevesebben kezd verni a szívem, a lábaim kinn vannak, ugrásra készen állok. A következő pillanatban már arccal előre dőlök a semmibe, majd egy bukfencet követően – ami közben a fejem fölött látom a gépet – elkezdődik a zuhanás.

Ez az érzés olyan, mintha megszűnne minden körülöttem friss, fagyos levegő csapkodja az arcomat, száll a hajam, hajlított banán pózban (széttárt karokkal és kicsit hátrahajtott lábakkal) repülök, és hirtelen nem gondolkozom. Megszűnik az időérzékem, és egészen az ernyő kiengedéséig élvezem a szabadságot, valamint,hogy fejjel ugrok, testtel zuhanok a semmibe.

Ezután már kezd feléledni a tériszonyom,amikor közeledünk a földhöz, annak ellenére,hogy Péter megengedi, hogy kicsit jobbra-balra irányítsam az ernyőnket, (itt siklóernyős dejavu-m támad) .Az éles kanyaroktól megijedek, néha még a szemem is becsukom közben.

Földet érésre felkészülni, lábaim magam elé kinyújtva, úgy, hogy Péter lássa a cipőfűzőimet és zutty...leszálltunk!

Szerencsémre semmi baj nem volt a gyomrommal, csupán remegett minden porcikám és elmúlt a korábbi fejfájásom – hmm, új gyógyszert találtam? :)

Ami fontos: 

Inkább szellemi mint fizikális felkészülést igényel egy adrenalin növelő tandemugrás. Bőven elég egy sportos, kényelmes ruhában és sportcipőben odamenni, az összegubancolódó séró pedig garantált. Miért számít sportnak? A tandemet önmagában nem is, de az ejtőernyőzést extrémsporttá nyilvánították és oktatják is.

Lényeg a lényeg, ez a videó képekben mondja el mindazt, amit átéltem:


Hol? Tandem Team (Börgöndi reptér, Székesfehérvár)
Mennyibe kerül? http://tandemteam.hu/arak.php
Mit vigyél? Sportos felszerelés, bátorság

Pontozás
Helyszín: 10/10
Élmény: 10/10
„Edző”: 11/10

Videó: Láposi Dávid

tovább olvasom →