A színpadról az égbe – Interjú Tóth Bertalannal

  • Bejegyezte: Barbara Hámori
  • dátum: csütörtök, július 10, 2014 -
  • 0 megjegyzés
A Cloud 9+ gitárosa és dalszerzője ha éppen nem valamelyik színpadon ad hozzá a közönséget megbolondító zenéhez, akkor a levegőben próbálgatja szárnyait. Arról beszélgettünk, hogy hogyan egyeztethető össze ez a két szenvedély és milyen élményekkel gazdagodott Bertalan, amióta tavaly letette a siklóernyő vizsgáját.


Tóth Bertalan

Hogyan kezdődött a kapcsolatod ezzel az extrém sporttal, és  mennyire tart kondiban?

Egy profi síoktató barátommal tavaly nyáron a Normafánál üldögéltünk, és arról beszélgettünk, hogy ki kellene valami olyat  is próbálni, amit eddig még nem csináltunk. Erre jött a siklóernyőzés ötlete. Fogalmunk sem volt arról, hogy mire vállalkozunk, de nagy lelkesedésünkben az ötlet után két nappal már be is iratkoztunk a siklóernyős iskolába.  Egy héttel később elkezdtünk járni az oktatásra –  körülbelül két hónap alatt sajátítottuk el az elméleti alapokat. Persze közben párszor elmentünk a Hármashatárhegyre kipróbálni, hogy mit is tudunk, és ekkor jöttem rá, hogy azért nem is olyan egyszerű ez a sport. A második hónap után már elkezdtünk repkedni, és azt követően az egész nyarat végignyomtam. Idén még sajnos nem jutottam el a hegyre, mivel szeretnék venni magamnak egy saját siklóernyőt. Ez egy aktív sport, amelynek már a starthelyre való feljutással elkezdődik a mozgás része, ugyanis gyakran  kell túráznod a meredek helyekre a hátadon lévő 20-22 kilós felszereléssel, ez garantáltan kondiban tart.

Milyen sportok voltak a siklóernyő elődjei az életedben?

Sosem voltam az a sportos ember, akinek a mozgás lett volna az élete. A sportolás részemről  a margitszigeti körök futásával, a haverokkal való focizással és a kondiba járással ki is fújt. A siklóernyőzést mindenképpen szerettem volna kipróbálni, és az plusz motivációt jelentett, hogy egy barátommal mentem el. Ezen kívül az ejtőernyős tandemugrás is nagyon vonz.



Van olyan repüléssel kapcsolatos élményed, ami nagyon erősen megmaradt benned?

Erről egy jó és egy rossz emlék jut az eszembe. A jó az első repülős élményemhez kötődik: két napig sátraztunk Eger mellett és amikor csak lehetett repkedtünk. Mindez a totális szabadság és a sikerélmény fantasztikus egyvelegét jelentette számomra. A nap végén lementünk a helyi kis kocsmába, ahol ittam egy sört – nagyon értékeltem azt a pillanatot, az egész napos sport után sokkal jobban esett, mint bármikor korábban. A rossz élmény a vizsgarepülésemhez kapcsolódik: éppen elstartoltam, amikor a lábam beleakadt egy fába, amely szerencsére korhadt volt és emiatt nem rántott vissza, különben belezuhantam volna a szakadékba – na, ott és akkor egy kicsit megijedtem. A repülésben a start és a leszállás lehet a fő rizikófaktor, odafent már nem nagyon lehet hibázni.

A zenével hogyan tudod összeegyeztetni ezt az extrém sportot?

Már annak is örülni fogok, ha idén nyáron egyszer-kétszer eljutok majd repülni. Nemrég szembesültem azzal, hogy szinte az összes nyári fesztiválon fellépünk a Cloud9+-szal; és  hétköznaponként emellett ott lesz természetesen a főállásom is.



A Nagy-szín-pad-on is elindultatok és sikerült bekerülnötök a döntőbe. Lesznek-e még hasonló próbálkozásaitok, vagy  levonva a konzekvenciákat, inkább másra fókuszáltok?

Nem fogunk indulni ilyesmin, ez is meghívásos alapon működött. Nem hiszem, hogy nekünk szükségünk lenne tehetségkutatózásra, az előző zenekarommal én már ezt egyszer végigcsináltam. Fiataloknak ideális lehet egy tehetségkutató, de nekünk már szerencsére van kiadónk és managementünk is.



Egyre sikeresebbek vagytok, a fesztiválozások mellett milyen terveitek vannak, mennétek külföldre is?

Nagyon jó lenne, ha külföldre is hívnának. Nyár vége fele rendeznek egy osztrák fesztivált, ahová  bennünket is meghívtak. Ez lesz az első alkalom, hogy külföldön is fellépünk. Annak ellenére, hogy még csak másfél éves a zenekar, idén már az összes fesztiválon ott leszünk, és ez eleve hatalmas elismerés számunkra.

Mit javasolsz azoknak a feltörekvő bandáknak, akik hasonló cipőben járnak, mint ti másfél évvel ezelőtt?

Amit csinálnak és jónak éreznek, amellett tartsanak ki, csiszolják a stílusukat, a zenéjüket, ameddig csak tudják, és ne hagyják, hogy mások befolyásolják őket. Persze ne gondolják azt, hogyha fél évente más és más zenét csinálnak, attól jobbak lesznek, hiszen valami mellett le kell tenniük a voksukat. Emellett nagyon fontos a zenei alázat, a zenekari összetartás és a barátság csapaton belül, hiszen ez viheti előrébb őket.

Ha kíváncsi vagy, hogyan repül Bertalan, kattints ide a videóért!

0 megjegyzés :

PARTNEREK: