Testépítés mesterfokon - Interjú Farkasdi Évával

  • Bejegyezte: Barbara Hámori
  • dátum: csütörtök, március 06, 2014 -
  • 0 megjegyzés
Farkasdi Éva legfőbb vágya az volt, hogy testépítőként fusson be karriert, ám az élete más irányba indult el. Egy véletlen és egy szomorú történet folytán azonban egyszerre ebben az izmos világban találta magát és sikert sikerre halmozott. Részletek egy testépítő mindennapjaiból…


Farkasdi Éva

Először a Tanítóképző Főiskolán végeztél, majd ezt követte a TF (Testnevelési Főiskola). Hogy kötöttél ki végül a testépítésnél?

Az eredeti végzettségem szerint óvónő vagyok, de hamar kiderült, hogy ez nem az én világom, annak ellenére, hogy még a Tanítóképzőt is elvégeztem. Egy véletlen hozta úgy, hogy lehetőséget kaphattam arra, hogy testépítőként versenyezhessek és ezzel párhuzamosan végeztem el a TF-et is. Amennyire döcögős és bizonytalan volt a kezdet, annyira lett ideális a végkifejlet. Mostantra így jutottam el oda, hogy olyan dolgokat csinálhatok, amiket szeretek: a versenyzést, a személyi edzéseket, a tanítást és a sportot.

A versenyre való felkészülést, vagy a mások tanítását szereted jobban?

A versenyzésben az egyik legjobb érzés, amikor kilépek a színpadra: ott minden megszűnik körülöttem és elkezdődik számomra a csoda. Mindez annak ellenére van így, hogy azelőtt egy verset nem szavaltam el közönség előtt,  és korábban nem tudtam volna elképzelni, hogy majdnem meztelenül kiálljak egy színpadra. Második helyen említeném az edzősködést és mások felkészítését, bár ez a sorrend kezd lassan felborulni.



A versenyekre hogyan készíted fel magad testileg-lelkileg?

Szerencsére eddig csak egy versenyre készültem fel edző nélkül. A többire Berkes Eszter, a Berkes Team egyik alapító tagja készített fel, akinek ezúton is nagyon hálás vagyok; mások is szerepet játszottak a zökkenőmentes felkészülésemben, de inkább nem kezdek most bele a felsorolásba, nehogy bárkit is kihagyjak. Nem volt könnyű időszak, először a testemet kellett átalakítanom diétával, és ez lelkileg is megviselt. Ezt az állapotot igen nehéz volt összekombinálnom a sok edzéssel úgy, hogy közben ne boruljon fel teljesen a lelkivilágom, és mindez ne hasson ki a közvetlen környezetemre. A versenyre való felkészülés heti hat napos edzést jelent, az utolsó hetekben már naponta kétszerit. Ez a folyamat hosszú időt vesz igénybe, egyedül nem lehet végigcsinálni. Lelkileg ilyenkor mindig fontos, hogy ott álljanak mellettünk, nekem ez a személy a férjem volt, akinek szintén rengeteget köszönhetek!

Hogyan jártad végig az első versenyed felé vezető ösvényt? Mindez meddig tartott és hogyan élted meg?

Az én pályafutásom itt, a Sport 8 edzőteremben kezdődött, ahol jelenleg is vagyunk. A férjem ismert egy magyar testépítőt, akivel egyszer én is találkoztam. Ő akkor azt mondta nekem, hogy jó a genetikám, nem akarok-e versenyezni!? Ekkor villant be, hogy ez az, amit 16 éves korom óta csinálni akarok. Ezért kezdtem el erőemelőként érvényesülni, amiben abszolút magyar bajnok is lettem, csak az életem azután más irányt váltott. Amikor megkaptam ezt a lehetőséget és elkezdtem rendszeresen edzeni, akkortájt került édesanyám a kórházba, így a napjaimat a sport és az ő látogatása töltötte ki. A vizitálások alkalmával anyukám mindig azt mondta, hogy olyan vékony vagyok, mint a papír. Ezt megunva egyszer dacosan ezt válaszoltam neki: „Bajnok leszek, meglátod!”, de ő csak legyintett. Másnap sajnos már nem élt…mivel ez volt a hozzá intézett utolsó mondatom, ezért ez lett a legnagyobb motivációm is a későbbiekben; az első testépítő versenyemet, 2011 áprilisában, Ausztriában meg is nyertem. Ugyanabban az évben tizenkét versenyem volt összesen, melyekből csak egyet veszítettem el. Az első versenyeket valójában anyukámért csináltam, de később rákaptam a megmérettetések ízére és már az volt a legfontosabb, hogy hazai pályán is első legyek.



Laikusként úgy képzelem el egy testépítő verseny kulisszáit, mint egy divatbemutatón, ahol a sminkesek, fodrászok, managerek nyüzsögnek a modellek között. Ehhez hasonló atmoszféra uralkodik a színfalak mögött a ti esetetekben is?

A program a reggeli mérlegeléssel kezdődik. Körülöttünk mindenfelé zacskószámra csokoládék, gyümölcsök sorakoznak, ám vízből csak kevés található az asztalokon. Az edzők, a csapattagok vagy a segítők egyfolytában sürögnek-forognak a versenyzők körül, ki gumikesztyűben barnítja versenyzőt (ez nagyon fontos részlet), ki meg a verseny menetét, figyeli, hogy időrend szerint halad-e minden, míg a harmadik pedig a színpadra lépés előtti izombedurrantásban segít az indulójának. Mindeközben a versenyzők végig a földön fekszenek, teljes nyugalomban, az ő dolguk megigazítani a fürdőruhát, felhelyezni a rajtszámot és várni a sorra kerülést. Magamról tudom, hogy ekkor már végképp nem a földön járok, magamban végigfutom, milyen pózokat veszek majd fel, merre fordulok, mikor mosolygok stb. A verseny előtti este idegessége ilyenkor már a múlté.

A magyarok világviszonylatban hogyan szerepelnek ezeken a versenyeken?

Tarolunk mindenhol! Az elmúlt 3-4 évben a magyar fitnesz-és testépítő színvonal magas szintre emelkedett. Mindig dobogós helyeken végzünk a versenyeken.



Tehát most már nem a magyarok nyilaitól, hanem a magyar fitnesz-és testépítőktől kell tartania a világnak. Mennyit edzel általában felkészülési időn kívül?

Heti ötször másfél órát, ha ellustulok, akkor heti négyszer edzek. A felkészülési időszakon kívül nem diétázom ész nélkül, mert az már nagyon megviselné a szervezetemet. A kemény megvonások után a test szokta kívánni a régi „rossz” kajákat. Tehát ilyenkor jön el, hogy eszem csokit és kenyeret is, de a nagyon zsíros ételeket kerülöm.

Mi a helyzet a táplálékkiegészítőkkel, fogyasztod őket?

Azt is fogyasztok bőséggel.  Mostanában átálltam a vitaminokra az OFF szezon alatt. A táplálék kiegészítőknek is megvan a maga rendjük és idejük. Vég nélkül tudnám sorolni, hogy miket szedek (pl. fehérje, kreatin, l-karnitin) a versenyek előtt. A reggeli adagom ilyenkor 28 tabletta és 4 kanál por különböző zsírégetőkből. Mostanában reggelire 3 db C vitamint, aminosav kapszulát valamint szénhidrátdús reggelit fogyasztok, és a nap folyamán 2.5-3 óránként eszem. Javaslom másoknak is, akik sportolnak és fogyni szeretnének, hogy többször egyenek keveset – legideálisabb három óránként. A lehető legrosszabb, hogyha a fogyni vágyó naponta csak egyszer eszik, mert ilyenkor a tápanyagot elraktározza a szervezet, hiába a sportolás.



A blogom sportkedvelőknek, de épp az újévi fogadalmuk részeként a kanapén punnyadás helyett a sportot választó olvasóknak is szól. Mi a te extra adag motivációd nekik?

Az első motiváció mindig a fejben dől el, így jön létre a mozgásra való hajlandóság az illetőben. Következő lépésként érdemes jó szakemberhez fordulni, aki végig maximálisan támogatja őt az útján, hiszen egy jó edző anya, apa, barát, barátnő, dietetikus, edző és „lelki szemetesláda” is egy személyben. Ha valaki megfogadja a tanácsokat, akkor a későbbiekben az eredmény fogja őt motiválni. El kell fogadni a szakember tanácsait és nem szabad már két nap után csodát várni. A sikeres mozgó ember alapelvei kell hogy legyenek a türelem, a kitartás és a motiváltság!

Fotó: Fellner Felícia

0 megjegyzés :

PARTNEREK: